2018. február 18., vasárnap

Felszabadulás

Írtam. Regényt és blogot is. Feloldódott a blokk, elmúlt a pánik, ami rám tört, valahányszor az írásra gondoltam. Felszabadultam. 
Leírhatatlanul jó érzés! És most azon kezdtem agyalni, mi oldotta ki belőlem a görcsöket. És rá kellett jönnöm, hogy az idő és a türelem. Nem sürgettem magam, nem erőltettem semmit. Az elmúlt két hónapban hagytam a regényt, de egy pillanatra sem feledkeztem meg róla. Mindvégig ott motozott a fejemben a probléma, ahol megakadtam, a "Hogyan tovább?" kérdése. De amíg nem tudtam rá a választ, csak gondolkodtam rajta. Az utóbbi napokban kezdett körvonalazódni bennem, hogyan is mozdítsam előre az eseményeket, és ma végre leültem. És írtam. Nem sokat, de írtam. 

Néha nem jó erőltetni a dolgokat. Néha egyszerűen csak türelmesnek kell lennünk magunkkal. Ez talán az egyik legnehezebb dolog a világon. Számomra legalábbis. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése