2018. február 10., szombat

Írók egymás között - Az írói (ál)név

Az, hogy milyen néven jelenünk meg a közönség előtt, az egyik legelső dolog, ami felmerül, ha írásra adjuk a fejünket. Itthon sokakat látok külföldi névvel publikálni, ami számomra kissé furcsa, habár el tudom képzelni, mi motiválhatja az írót, hogy álnév mögé bújjon.

Számomra azonban a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy saját névvel írok. Ami az esetemben trükkös, mert tini koromban kezdtem el írni, de azóta férjhez mentem, és felvettem az ő családnevét. Az azóta megjelent írásaimon ezzel az új névvel szereplek.

Hogy jól tettem-e, még mindig nem tudom. Valahol úgy érzem, az írói ambícióim teljesen függetlenek attól, hogy megváltozott a családi állapotom, és maradni kellett volna a leánykori nevemnél. Közben viszont én is formálódtam az évek alatt, és valahogy igazságtalannak érezném
elhagyni a férjem nevét, hiszen nélküle sem lennék az, aki ma vagyok. És itt körbeér az egész.

Persze lehet, hogy egycsapásra megoldanék mindent, ha fognám magam, és egy teljesen független álnevet választanék! Ez lenne a legegyszerűbb megoldás, de nem teszem meg. Kitartok a döntésem mellett, még akkor is, ha néha megkérdőjelezem az egészet.

Hogy mit gondol a témáról két kolleginám? Fanni véleményét itt, Gabi bejegyzését itt találhatod. Ha pedig te is megosztanád velünk a gondolataidat, írd meg!

Jövő hónapban arról elmélkedünk, mi tesz egy írót íróvá. Sok szeretettel várunk márciusban is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése