2018. augusztus 9., csütörtök

Írók egymás között - Kezdő írós hibák


Ebben a hónapban olyan hibákról írunk, amit mi is elkövettünk a kezdetekkor. Én nem annyira írástechnikai példákra gondoltam, inkább arra, hogy csinálhattam volna másképp.


1. Azt hittem, tudok írni
Jó fogalmazási készségemre hamar rájöttem iskolai beadandók írásakor. Ám sokáig abban a hitben éltem, hogy pusztán ez elég is ahhoz, hogy jól írjak. Azaz egy jó darabig eszembe sem jutott, hogy tanulni is lehetne az írást.

2. A kritika hiánya
Ez nem is annyira az igazi kezdetekre, inkább az újrakezdés időszakára vonatkozik. Bár tudtam az úgynevezett bétázós csoportok létezéséről, nem annyira kerestem a lehetőséget, hogy csatlakozzam bármelyikhez. Pedig biztos, hogy sokat tanulhattam volna belőle. Például azt, hogyan kezeljük a kritikát számomra teljesen ismeretlen emberektől. Nekem ez mindig nagyon nehezen ment, mert borzasztóan maximalista vagyok, és ha valami elsőre nem tökéletes, akkor az meglehetősen visszaveti a kedvem. Így elég nehéz volt először szembe nézni az írótanfolyam során kapott esetleges negatív véleményekkel. Persze ez is tanulható, és nem is árt ezt mielőbb megtapasztalni, hiszen mások máshogy látják a dolgokat, és olyasmit is észrevesznek, ami nekünk nem tűnt fel.


3. Túlírás
Borzasztóan túlírtam. Bizony ez volt az egyik legnagyobb felismerésem, amikor először véleményezték tapasztaltabb írók a szövegemet. Fel sem tűnt, őszintén szólva. Sőt, úgy éreztem, szükség van rá, hogy nagyon komplexen körülírva fejezzek ki egy adott érzést, élményt. Csakhogy néha a kevesebb tényleg több.

Most hirtelen ennyi dolog jutott eszembe. Hogy Gabi és Fanni milyen példákat hoztak, a nevükre kattintva kideríthetitek! J