2019. április 12., péntek

Írók egymás között - Az írói munkamódról

Arról már írtunk korábban, mivel hozzuk magunkat írós hangulatba. Most azonban arra gondoltunk a kolleginákkal, hogy ebben a hónapban azt osztjuk meg veletek, milyen módszerrel szoktunk írni.

Valamilyen szinten világéletemben kényszeres voltam. Például, ha olvasásról van szó, én nem tudok nem az elejétől a végéig haladni. Ismerek olyat, aki azzal kezd neki egy könyvnek, hogy elolvassa az utolsó húsz oldalt, hogy tudja, mire számíthat, és csak azután kezdi az elejétől. Na, hát én aztán nem ez a kategóra vagyok. Nekem muszáj lineárisan haladnom.



Ugyanígy működöm írás közben is. Van egy ötletem, általában egy alapszituáció, amiből elindulok, és nagyjából tudom, mi a végcél. De a köztes események általában menet közben derülnek ki. 

Fontosabb dolgokról készítek ugyan jegyzetet, de például későbbi jelenetek nem írok meg előre, hogy beillesszem az adott helyre, amikor odajutok. Inkább érlelgetem magamban, és alig várom, hogy végre elkérkezzen az a pont a történetben, ahol végre kiírhatom magamból. Lehet, hogy ez nem annyira célravezető, de én valahogy nem szeretem több fájlban tárolni a szöveget. 

Számomra olyan jó érzés egy szépen hömpölygő folyamot alkotni. Talán pont azért, mert nem tervezek meg minden jelenetet már a legelején, és én is kíváncsian várom, hogy bontja ki magát a történet, milyen meglepetéseket tartogat.

Ez az én nem túl izgalmas írásmódszerem. Ha kíváncsi vagy Emma, Gabi és Fanni hogyan alkotnak, a nevükre kattintva megtudhatod! Jó olvasást! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése